Mi a különbség az életjáradéki szerződés és a tartási szerződés között?
A tartási szerződés legfőbb ismérve, hogy ellenszolgáltatás nélkül történik, vagyis a tartott fél nem tartozik semmivel a tartó fél számára. Vannak ugyan visszterhelési tartási szerződések, amelyek esetében ellnértékért tartja el egyik fél a másikat. Ez általában pénzösszeget jelent, vagy esetleg terményt, tehát természetbeni fizetésmódot. Ezzel ellentétben az életjáradéki szerződés kimondja azt az összeget, amelyért az egyik fél eltartja a másikat, illetve legtöbb esetben ingatlan képezi az ellenértéket. A tartási szerződést kötött felek egy háztartásban élnek, míg az életjáradéki szerződést kötött felek nincsenek kötelezően egy háztatásban.
Mikor szűnik meg az életjáradéki szerződés?
Az életjáradéki szerződés az eltartott fél, azaz az életjáradékra jogosult halálával szűnik meg. Ez a szerencse-elem a szerződésben, ugyanis két fajta eset áll fenn, mely mindkét fél számára lehet szerencse. Az egyik elem az életjáradékra jogosultnak kedvez, ha a szerződés megkötését követően még hosszú évekig fog élni. A másik szerencsés fél természetesen a tartó lehet, abban az esetben, ha az életjáradékot igénylő fél a szerződés megkötése után rövid idővel elhalálozik.
A életjáradéki szerződés előnyei és hátrányai
Az életjáradéki szerződés mindkét fél számár a ugyanúgy előnyökkel jár, mint hátrányokkal. Az egyik előnye az, hogy a hátrányt lehet korrigálni szerződéskiegészítéssel, vagy akár szerződés megszüntetéssel. Ha a felek életben vannak, akkor bírósági eljárással szüntethető meg az életjáradéki szerződés. Ezért mindkét félnek komolyan át kell gondolnia a szerződés tartalmát, és csak akkor aláírni, ha minden számukra megfelelő feltételnek megfelel. Lehetőség van még a szerződés kiegészítésére is, mely ugyancsak bírósági ügy.
Az életjáradéki szerződés akkor lép érvénybe, ha az ügyvéd ellenjegyezte.
Az életjáradéki szerződés a járadékfizetőnek akkor előnyös, ha valaki e szerződés fejében átruházza a másik félre a tulajdonában levő ingatlant. Amint a szerződés érvénybe lép, az ingatlan azonnal az életjáradékot fizető tulajdonába kerül. Erre az esetre célszerű, ha az életjáradéki jog is bekerül az ingatlan-nyilvántartásba. Erre azért van a legnagyobb szükség, mert abban az esetben, ha az életjáradékot fizető nem teljesíti a kötelességét, akkor az életjáradékra jogosult fél az összeget úgy is behajthatja, hogy elárverezi az ingatlant. Így juthat hozzá az őt megillető összeghez.
Hátrány akkor származhat ezen szerződésből, ha a tartó fél nem fizet, és az ingatlan-nyilvántartásba nem került be az életjáradéki szerződés. Akkor természetesen a vesztes fél a járadékra jogosult.
Életjáradéki szerződés megszüntetése
Legtöbb esetben akkor fordul elő az életjáradéki szerződés megszüntetése, ha valamelyik fél elégedetlen a másik féllel, illetve a szerződésben foglaltak be nem tartása fordul elő. Az életjáradékra jogosult abban az esetben, ha a másik fél nem fizet, kérheti az életjáradéki szerződés megszüntetését. Ha a felek megegyeztek egy bizonyos pénzösszegben, amelyet az egyik félnek kötelezően folyósítania kell, és a másik fél többet kér, mint amennyi a szerződésben foglaltatik, akkor ugyancsak kérhető a szerződés megszüntetése. Legtöbb esetben a felek szubjektív okokból kérik a szerződés megszüntetését.
Ha ehhez hasonló jogi problémái akadtak, illetve nem tudja, mi a teendő hasonló helyzetben, keressen meg bennünket bizalommal. Látogasson el hozzánk személyesen, és kérjen időpontot személyes találkozóra, ahol megbeszéljük az Ön egyéni problémáját, és megtaláljuk rá a megfelelő megoldást!
Tartási és életjáradéki szerződés készítése, ingatlan szerződések, adásvételi szerződés készítése és ellenjegyzése ügyvéd által, ingatlan tanácsadás Budapesten.